Oké, még csak november van, de péntek reggel már kaparni kellett a kocsiról a ráfagyott párát, vagyis a hőmérséklet minden szempontból bőven a komfortzónám alatt van.
Mondhatnánk, hogy novembertől márciusig holt szezon van a futás szempontjából, de ez nem igaz.
Mert futni ilyenkor is kell, mégha a körülmények kevésbé ideálisak is. ( Bár az is igaz, hogy vannak, akiknek a nagy hőség okoz inkább problémát.) Én mindenesetre azoknak a táborát erősítem, akik nagyon tudnak fázni.
A heti futások így némileg módosultak. Hét közben terembe kényszerülök, mert a hideg és sötét együtt nem túl vonzó. De a teremben futás előnyiről és hátrányairól majd máskor.
Szóval maradjunk a kinti futásnál, mert azért mégiscsak az az igazi. Ezek a futások nyilvánvalóan hétvégére esnek. Míg múlt hét szombaton még rövid ujjúban tudtam futni, addigra most erősen lehűlt az idő.
Azt szokták mondani, hogy nincs rossz idő, csak nem megfelelő öltözet és evvel tulajdonképpen egyet kell értsek. Evvel együtt nekem nem könnyű futáshoz felöltöznöm, mert kb. másfél km-ig szabályosan vacogni szoktam, Szerencsére van megfelelő felszerelésem, még kora ősszel sikerült egy nagyon kedvező akció keretében kiegészítenem a téli futó cuccaimat.
A szerdai edzőtermi futást követően már nagyon vágytam ki a szabadba. Szombaton neki is vágtunk Budaörsnek. A téli futónadrágra még rávettem egy rövidet, mert azon a tájékon mindig nagyon szoktam fázni, a cipőbe felhúztam a téli futózoknit és felülre a hosszú aláöltözetre rávettem egy téli futófelsőt. Most örültem csak igazán, hogy egy számmal nagyobb, mert így volt alatta egy kis jótékony légréteg. A sapka, kesztyű természetesen elengedhetetlen.
A két-három hónappal korábbi csípő-térd problémák miatt jelentősen visszavettem az edzésadagból. Nagyjából 10 %-kal növelem alkalmanként a távot és szokásomtól eltérően csak könnyű, laza pulzuskontrolos futásokat engedélyezek magamnak. Szerdán 7 km-t futottam gépen, így most max. 8-ig mertem elmenni. Erdőbe vágytam, nagyon. Így az volt a terv, hogy a Kő-hegyet megkerülve a Máriavölgyi útról fölfelé indulva a Zengő utca felől közelítjük az erdei szakaszt. Mondanom sem kell, hogy ez rendkívül meredek kaptatót jelentett, ami nem éppen a legmegfelelőbb a térdnek, de a legmeredekebb szakaszon fel és főleg lefelé inkább gyors gyaloglásra váltottam, hogy kíméljem a térdemet. A pulzusom így is az egekben volt ( ez nekem 166), de kardiós edzésnek tökéletesen megfelelt. Viszont mire felértünk, a Garmin már 4 km-t mutatott, így okosan elindultunk visszafelé. Mire a kapuba értem, 100 m híján 8 km lett a teljesített táv. Tomi persze még rátett egy 10-11 km-t. Hiába, még mindig nem bírok lépést tartani vele.
Vasárnap, ha lehet még hidegebb és szürkébb lett az idő, de ez sem hiúsította meg az az elhatározásunkat, hogy kipróbáljuk a normafai futást az egyik alap távval. Az előző napi sapit egy melegebbre cseréltem és a pulcsira még egy futókabátot is rávettem, ami jó döntésnek bizonyult, mert fent a hegyen pár fokkal még hidegebb volt. Ennek ellenére a Normafa tele volt futókkal. Lehet, hogy csak én nem figyeltem korábban, de rengetegen futnak és ez jó. Ennél rosszabb divat sose legyen.
 |
| téli futószerkó |
Eleinte kerülgettük a sétálókat, de ez nem volt zavaró. A talajt néhol kövek, de főként puha avar borította. Ha nedvesebb és csúszósabb lesz az idő, akkor lehet, hogy szükség lesz egy terepcipőre is, de most még nem volt evvel gond. A Normafától elfutottunk a libegő végállomásáig. Az út enyhén emelkedett, nem volt vészes. A térdemet egy kicsit éreztem, ezért úgy határoztam, hogy nem futok fel a kilátóig. Tomi persze fölment, s míg rá vártam, addig futkároztam és ugra-bugráltam, hogy ki ne hűljek. Ekkor már nem vacogtam és a kabátot is a derekamra kötöttem. Visszafelé egy másik erdei úton futottunk. Gyönyörű volt. Pontosan olyan, amilyenre számítottam. A tempó nem volt gyors, közben bőven volt erőm beszámolni a legújabb hangoskönyv-élményemről, a Selyemről, ami már olvasva is lenyűgözött, de így hallgatva még több finomsággal ajándékozott meg.
A kiindulópontra visszaérkezve gyorsan pótoltuk az elvesztett kalóriákat. Sajnos a Normafánál a rétes kihagyhatatlan és ebben a hidegben a forralt bor is.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése