Egy hét múlva, augusztus másodikán rendezik meg a SZUFLA Futófesztivált. Tavaly én is az indulók - és a célba érkezők - között voltam: az egyik leghangulatosabb és legnehezebb verseny volt, amin valaha részt vettem.
 |
| Szuflavéder nagyúr védnöksége mellett zajlott az esemény |
Alapvetően fogalom nélkül indultam neki a megmérettetésnek.Annyit tudtam csupán, hogy a lakhelyem közelében, Szigethalmon rendezik, a tököli parkerdőben és amolyan terepfutás szerű a dolog. Terepcipőm nem volt, viszont pont egy kellemes bringázásnyira volt tőlem a helyszín, illetve a maratoni felkészülési tervembe is beleillett egy ilyen verseny, gondoltam nevezek.
 |
| Barátságos létszámmal rajtoltunk |
Négy távon lehetett elindulni: 8 km, 15 km, félmaraton és 52 kilométer. Mivel egy erdei pályán kellett köröket futni, ezért úgy gondoltam, elég lesz nekem két karikát teljesíteni, így 15 kilométerre neveztem be.
 |
| Erősen koncentráltam, hogy ne süllyedjek el a homokban |
A verseny maga elég megterhelő volt: az 52 kilométeresek korábban rajtoltak, a mezőny többi tagja 10-kor, hőségben indult útnak. Az első szakaszon, az erdőig vezető úton a többieket kellett kerülgetnem, néhol egészen szűk szakaszokon. Az erdőbe érve aztán megtapasztaltam a terepfutás azon válfaját, ami gyakorlatilag futóhomokon való futást jelent. Igyekeztem az erdei ösvény egyik oldaláról a másikra ugrálva némileg szilárdabb felületen haladni, majd feladtam és belecaplattam a homokba.
 |
| Tájidegen párakapu |
A fák alatt rettentő meleg fogadott. Bár nem sütött be a nap, de a meleg megrekedt, szél nem rezdült, így néhol még a légzés is nehezen ment, olyan sűrű és forró volt a levegő. Két frissítőpont állítottak fel, aminek nagyon örültem és ki is használtam a frissítési lehetőséget. A szervezők még egy párakaput is tettek a fák alá, ami inkább bizarr látvány volt az erdő közepén, mint hasznos - lehet, ha hosszú perceket töltök el alatta, akkor felfrissülök, átkocogva viszont nem sokat éreztem a párából.
 |
| Futás után nincs jobb a paprikás krumplinál |
Derekasan küzdöttem, a távot (ami az én mérésem szerint csak 14,25 kilométer volt) 1 óra 17 perc és 4 másodperc alatt teljesítettem. A körülményekhez képest az 5:25-ös ezres átlag jónak mondható, összesítésben a hetedik helyre lett elegendő, korosztályomban pedig éppen lecsúsztam a dobogóról.
Idén nagy valószínűséggel kimarad ez a verseny, de aki tud induljon el. Neves utlrafutókkal is lehet találkozni, 2012-ben Steib Péter, többszörös magyar bajnok nyerte az 52 kilométeres távot. Ő tavaly is elindult, bár az a versenye nem sikerült valami fényesen.
 |
| Hova lett 790 méter? |
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése